Másnap délelőtt első dolga volt, hogy Mártának beszámoljon a történtekről. Rögtön be is kapcsolta a számítógépét, s várta, hogy betöltsön. Közben továbbra is a találkozáson töprengett: vajon mi lesz a kapcsolat folytatása? Lehet olyan szerencséje, hogy ráakadt az igazira? Merheti ezt feltételezni?
Időközben belépett az oldalra, majd annyira elfeledkezett arról, hogy hol is van, hogy észre sem vette Márta üzenetét, ami türelmetlenül villogott a tálcán. Mikor kicsit magához tért, nézett csak fel, s vette észre, hogy már barátnője üdvözölte is őt:
- Szia! – szólt az üzenet – Mizu? Milyen volt a tali? Itt vagy? – gyorsan válaszolt is rá:
- Szia! Itt vagyok! A találkozás minden várakozásomat felülmúlta. Igazán jól el lehet beszélgetni Tamással, ráadásul olyan jó képű, mint a képen.
- Érdekes, az én új ismerősömet is Tominak hívják…
- Valóban, biztos a véletlen hozta így, igazán különös fordulata a sorsnak.
- Az. Soha nem gondoltam, hogy a pasimnak egyszer ugyanaz lesz a keresztneve, mint a barátnőm fiújának.
- Be kell vallanom, erre én sem számítottam.
Barbi szívébe belemart a kétségbeesés, eszébe jutott az az alig érezhető női parfüm. De nem! Nem lehet ugyanaz! Annak tízezer az egyhez az esélye, sőt talán annál kisebb, ráadásul, a Tamás igencsak gyakori név, minden második férfit így hívnak. Nekem is több ilyen nevű férfiismerősöm van.
- Bár ez a férfinév igencsak gyakori – írta le Márta a másik gondolatait.
- Igen, épp ezen töprengtem én is.
- Biztos semmi közük egymáshoz, és egyébként is nagyon kicsi az esélye, hogy a fordítottja igaz legyen.
- Igen, szerintem is! Neked milyen volt a talid?
- Az enyém is nagyon jól sikerült! Nekünk is sok közös beszédtémánk volt, ráadásként szeretőnek sem utolsó a férfi!;)
- Nem mondod, hogy máris…
- Már miért ne? Szerinted, meddig kellene várnom vele, kóstolgatnom, kerülgetnem?
- Hát azért… na mindegy, szóval te is megfogtad az Isten lábát.
- Úgy bizony, jövő héten találkozom majd vele.
Barbinak erről eszébe jutott, hogy nekik is meg kellene beszélniük, hogy mikor találkoznak legközelebb. Gyorsan végiggörgette a chatezők névsorát, hátha ott van a fiú közöttük, és nagy szerencséjére ott találta őt, gyorsan meg is szólította:
- Hello!
- Hi! Mizu?
- Nem sok… igazán örülök, hogy találkoztunk tegnap.
- Én is, és mi a véleményed rólam?
- Pozitív a véleményem. Nagyon jó benyomást tettél rám személyesen. S neked rólam?
- Szintúgy. Nem csalódtam. Mikor talizunk ismét?
- Mit szólsz a jövő hét végéhez?
- Szombat?
- Igen, a szombat jó nekem is, délelőtt, vagy délután? – kérdezte Barbi.
- Nekem a délután lenne megfelelő.
- Rendben.
- Egyébként a kis malacka hogy van?
- Köszönöm – mosolyodott el a lány -; jól érzi magát, most kapott enni.
Még röviden cseverésztek semmiségekről, majd Barbi elbúcsúzott és kilépett. Egyfolytában Tamásra gondolt, semmi másra nem tudott koncentrálni. Még takarítás közben is mosolygott, mert ő járt a fejében. Nagyon várta már a legközelebbi találkozást.
Ez lehet a szerelem? – töprengett vidáman.
|
Online látogatók:
Látogató: 83
Regisztrált: 1
Kereső robot: 19 
Összes: 103
Jelenlévők:
