Navigáció


RSS: összes ·




Szonett: Megközelíthetetlen… vár(sz) "golgotán"

, 481 olvasás, Magyari Emese , 14 hozzászólás

Ezek vagyunk

Szemefénye: visszavert barbár-sugár,
Hömpölygő szikrákban - tüzes szövetség;
Mit düh szentélye gyönyör bilincsén szúr át:
Sívó vakság és szignált eltökéltség.

Reményt taszít mozdulatlan ölelés.
(Feszülő karjain szenvedés szobra)
S dicsérve buzgó izmait, risztölés
Amorfja sav-balzsamot köp arcomra!

Meghasadt karmokkal vért simogat már,
Bitangként tépi szét szerelem méhét −
Csont-gyengéd, mégis, mögötte halál jár…

Serdülő kálváriajárás élén…
Tagad, de én keresztként fekszem alább
S majdnem fogódzó gyötrődés az érzés…

(…)

Megjegyzés: 2009.06.01.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Szonett
· Írta: Magyari Emese
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 200
Regisztrált: 2
Kereső robot: 31
Összes: 233
Jelenlévők:
 · arttur
 · oprae


Page generated in 0.3527 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz