Tudom, nem vagyok kamasz,
Kedves, te sem vagy az.
De mégis forró minden gondolatom,
Ami hozzád szólna…,
Nem izzana, égne, lobogna,
Ha gyönyörű szemed nem mosolyogna,
Álmodtalak volna csak,
Talán,-tényleg így lenne a jó
Maradtam volna…
Zúgó hideg szélben,
Hajló fák alatt,
Ismerem az érzést…,
Most is fojtogat.
Ahogy a tudat is,
Nem vagyunk vétlen angyalok.
De végül, minden út végén,
Mégis csak fény ragyog.
Úgy kívánom legyél boldog,
- mert a gondolattal,
Hogy létezel, és megszerethettelek,
Én is az vagyok.
Lelkedben állandóan,
Viruljon örök tavasz,
Így szép arcodon,
Mindig tündöklik majd az,
Amint bimbó a virágot,
Úgy őrzöm szívemben, Örökre,
Ezt a gyönyörű szenvedélyt…
Olthatatlan lángot.