Mese a mesehősökről
Ha szomorú vagyok, nem tudok szomorú verset írni. Ha vidám vagyok, nem tudok vidám verseket írni. -mondta a királyfi.
Csak akkor tudok sárkányokról és megmentett királylányokról írni, ha teljesen kívül vagyok az univerzumon… és soha nem vagyok sárkány és királylány. Olyan távoli képek között válogatok, amik a tieitek, ezért lesznek annyira élethűek. Minden szó tartalma az igazság.
Ha sárkánnyá változnék, nem látnék ki a füst és a láng mögül, amit kiokádok… a pikkelyemen csillanó napfényét csak a királyfik pajzsában tükrözöm. Csak az alattam lévő pusztítást látom, amit én okozok behemót testemmel, és kontrollálatlan repülésemmel. Bár nagyon precíz navigációs berendezéssel rendelkezem, soha nem repülök neki semminek, ha nem akarok. Engem nem tudnak átejteni, mint a filmekben a vadászrepülő pilótákat, náluk az ügyesebben manőverező a sziklának irányítja a másikat. Én a tudat tükörkép sárkány, ezért nem éri meg, ha azzá változom.
Ha királylánnyá változnék, egy gondolatom lenne csak, hogy végre rám találjon a királyfi, aki megment a dühöngő sárkánytól. Sziklába zárva, még wc-re sem tudok menni, kénytelen vagyok a fekvőhelyem mellé pisilni. Gyönyörű aranyhajamat nem kell fésülni, mert így születtem, hogy derékig ér, és soha nem kócolódik össze. Négy év rabság után még büdös sem vagyok, mert öntisztódok, nincs szükségem fürdésre. Mindenki irigyel, mert amikor megment a királyfi, olyan szép vagyok, amilyet egy bulira készülő tini 5 óra alatt sem ér el, pedig még extra pakolást is tesz magára, hátha valaki magáévá teszi, és selymes bőre így érvényesülhet a legjobban valami idegen férfi ölelésében. Én a tudat tükörkép királylány, ezért nem éri meg ha azzá változom.
Miért is győzném le a szegény sárkányt, mikor még nem is látta önmagát, csak a pusztítást, amit végzett? Miért menteném meg a királylányt, akit egyetlen gondolat foglalkoztat egész élete során, hogy megérkezem, és magamévá teszem, de soha nem tud velem beszélgetni a sárkánnyal vívott nemes küzdelemről… a vándorlásaimról, a szerelmeimről, az útközben elpottyantott gyermekeimről… inkább rágyújtok egy cigarettára, füstöt eregetek, és és el sem indulok egy olyan kalandra, ahol a nyeremény értéktelenebb, mint legyőzni a sárkányt.
|