RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2009-05-12 16:00:00, 466 olvasás, GTaylor , 0 hozzászólás
üres üvegek fakulnak legbelül repedéseik nyögve dalolnak megtört réseiken keresztül egységbe omlanak a szilánkok sóhajtva szállnak vöröslő tócsába hogy remegve és sírva kiáltsak egy csillogó váza után mely nem esik széjjel álmaimban durván, sután csak ott állna fényesen dísze lenne biztatás s remény és szótlanság. és csak csend
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς