Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hozzád, neked írom…

, 441 olvasás, P.Palffy_Julianna , 8 hozzászólás

Szerelem

Egyedül kószálok, felleg száll felettem,
talpam alatt elnyűtt utak felkavart pora,
kopott hegedűn jár táncot a vonó,
ha szívem mélyén dallamként muzsikál
egy cseppnyi - "hol méz, hol áfonya".*

Ábrándot sző a vágy tűzben, konokul,
hiába múlt ezernyi elveszett pillanat,
párhuzamban gombolyít az idő ott,
hol a Sors keze - egy kis jóindulattal -
összeköthetne két, elszakadt fonalat.

Torkot szorít, de tudnom kell, hová futnak
apró léptű reményekkel a holnapok -
benned is tőrt forgat, ha válasz nélkül
alszol el, s tudni akarod - velem együtt
ölelnek-e még a puha bársony alkonyok?

Egyedül ébredek, álom száll felettem,
fejemben káprázik emlék s gondolat,
kopott hegedűn jár táncot a vonó,
mert hozzád hű szerelemmel játssza a
szívemből fakadt, neked megírt dalokat.


* Radnóti Miklós idézet

Megjegyzés: 2009

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: P.Palffy_Julianna
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 202
Regisztrált: 1
Kereső robot: 25
Összes: 228
Jelenlévők:
 · Atime


Page generated in 0.1733 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz