Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A drog nem barát!

, 1035 olvasás, Fava , 58 hozzászólás

Elmélkedés

Néha úgy érzed túl
Messzire úsztál a tóba,
Viharfelhők egyre
Magasabbra tornyosulva.
Szülők rohannak…
Nincs idő a szóra,
Létfenntartás a fontos,
Nem a játék a móka.
Te pedig felesleges vagy…
Ez a gondolat
A kétségbeesésen túlra,
Klausztrofóbiás
rettegésbe sodorhat.

Jön valaki…
Azt mondja jó barát:
Így nyomja kezedbe
az első port vagy tablettát.
Lehet úgy hiszed
kis kiruccanás
elfogadod az új, könnyed,
lebegő érzést amit ád.
Mily jó- mondod:
Kitisztítja az ember fejét,
Mintha eltűnt volna
A sok régi üledék.

Csak aztán jön a melankólia,
Az állandó idegesség.
Ez lenne az úgynevezett
Pszichés függősség.
Ha késik az esedékes adag,
Kialudnak a fények,
Fejedben, mint elszabadult ló patái
Dübörögnek, dübörögnek…
Elrettenve ébredsz rá:
Érted jön … érted!

Persze hogy fáj.
Hisz az ember agya is csak izom,
Ennek egy kis zuga zakatolva
Követeli- hol az adagom?
Fejed mintha üvegcseréppel
Lenne tömve,
Mint az állat kéred a részed
Vonyítva, nyüszítve!


Néha úgy érzed
Túl messzire úsztál a tóba…
Ám csak addig süllyedsz,
Míg el nem ér az alja.
Ne engedd hogy hóhérod legyen a drog-
Ez a förtelmes fantom,
Hisz az emberi agy a világot
Megváltoztatni képes izom!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Fava
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 208
Regisztrált: 1
Kereső robot: 35
Összes: 244
Jelenlévők:
 · Pancelostatu


Page generated in 0.1459 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz