Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Örök-mély ragyogás

, 407 olvasás, Marien , 10 hozzászólás

Szerelem

Úgy mélyül el szemedben az Ég
ahogy csak önfeledt csók törheti
meg a szürkében szűrt - retinán bújó fényt.
Sötét tűz ered csillagmezőkért
s az érett szenvedély pattanó
kalászként majd földet ér;
befészkel a mag - szív-meleg ölén
s perzselő lázán a test belülről ég;
újra és újra felizzik és szelet sző
hamujába szikrákért - mert örök
a ragyogás mikor mélyben lel
magára a fény - benned s bennem él.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Marien
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 192
Regisztrált: 1
Kereső robot: 20
Összes: 213
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.2304 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz