Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Gyöngy

, 858 olvasás, avenraa , 65 hozzászólás

Szerelem

Egy este megkóstolt a halál,
kiharapta életem,
nem vinni jött, csendben körbeállt
s nem hagyott senkit velem.

Míg magam szeretni nem tudok,
egy szálon szeressenek,
gyöngy kell, kiért mindent elhagyok,
majd legvégül gyöngyömet.

Alkonyul, libben egy lepkeszárny,
földbe csapódik, robban,
hímpora levált, rég messze szállt,
magam, magam, maradtam.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: avenraa
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 184
Regisztrált: 2
Kereső robot: 21
Összes: 207
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.4133 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz