Navigáció


RSS: összes ·




Ballada: Ballagó ballada

, 504 olvasás, Latomus , 3 hozzászólás

Elmélkedés

… melyet Villon mester nyomán szerzett egy céhenkívüli


Mi eddig volt, most vége lett.
A gyermekkor üszök, s korom.
Sírva tekint rá a szemed
a romra, mi állt egykoron;
elmerengsz még a tegnapon,
s azt kérdezed, mi lesz veled –
Akármi is, csak azt tudom,
egy parancs van: a szeretet.

A költő mondta (rég halott),
hogy az ifjúság zöld vadon,
s csak ordassal találkozott,
bár őzre várt ott boldogon,
s míg sorsa rúgás volt s pofon,
miért írt verseket neked?
Akármiért, csak azt tudom,
egy parancs van: a szeretet.

Csábítón vár a pénz, a hír,
s dúsan – az élet-asztalon.
Nem biztatlak, hogy légy fakír,
s koplalj, szomjazz a nagy toron,
hisz okulsz majd önsorsodon:
mi hozza poklod’ s üdvödet –
Akármi is, csak azt tudom,
egy parancs van: a szeretet.

ENVOI:

Bölcs volt-e, balga (nem tudom)
versem? Hiába kérdezed.
Barátom! Azzal búcsúzom,
egy parancs van: a szeretet.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Ballada
· Írta: Latomus
· Jóváhagyta: Biró Erika


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 279
Regisztrált: 1
Kereső robot: 22
Összes: 302
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.2983 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz