Navigáció


RSS: összes ·




Vers: csak a nap

, 376 olvasás, gyemant , 15 hozzászólás

Gondolat

ma egyedül
vitt utam
a közeli dombra
hol a
kökény nyílott
s fehérbe öntötte
az ösvény mellett
kerítésnek szentelt
hosszan
nyúló bokrot

ahogyan
járt a szél
az üres pad alatt
kedvesen
még
fülembe dúdolta
a tegnapi láz
hevében született
halk
suttogó szavad

ma sík a táj
csak a nap lépett
a meredek oldal
májusi fényében
lágyan úszó
vidám
szőlőskertek
friss
zöldjei mögött
halkan
csak én sírok
deres szemmel
nézem
ahogy jár az idő
s egyre inkább
bomlanak a szirmok

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: gyemant
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 211
Regisztrált: 3
Kereső robot: 26
Összes: 240
Jelenlévők:
 · Fatyol
 · Napfeny
 · Sutyi


Page generated in 0.9108 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz