Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Radnóti pillanatkép (részlet)

, 406 olvasás, Szelkisasszony , 1 hozzászólás

Gondolat

Csüggedten ásít a konnektor,
hull a rózsaszál,
sziromja lebeg,
asztallapon forog, tovatűn
az álom hajnalmosolya megáll
a függöny ráncán,
tovahalad bújócska-hadak árnyán.

Szép minden.

Ablak nyílik
hideg lehelet füstje omlik,
a tér moccan, zsivajgó hinta száll
Könyöklő álom figyeli,
amint ócska kabátban a hazugság hazajár.
Figyel a levegő, a nap szórja, tereli,
iskolatáskák futnak a csíkokon át,
mézszínű hajfonat lemarad,
óvónő int neki,
és szalad, szalad a lány.
Nézem a csendet, a zajt a létben,
derű incseleg felém.
Leveszem Radnótit, s újrakezdem,
cukorpapírt bontok a küszöbön ülve - én.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Szelkisasszony
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 142
Regisztrált: 1
Kereső robot: 36
Összes: 179
Jelenlévők:
 · arttur


Page generated in 0.2549 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz