Mi, a túlélők nekiláttunk utunk folytatásának. Sokat gondoltam még az elhunyt László nevezetű gazfickóra. Minduntalan a fejembe tolakodott a kép, ahogy legurult feje a testéről. Ezelőtt nem igazán volt részem a halál látványában, ezért is döbbenhettem meg az akkor elém táruló képtől.
Vajon mit érezhetett az utolsó pillanatban – töprengtem magamban.
Nem sok időm jutott a gondolkozásra, ugyanis egy meredek hegyoldal magasodott fölénk.
- Mit gondoltok, erre menjünk? – kérdezte Géza enyhe grimasszal az arcán, ugyanis ő volt az, aki elvesztette a karját. Az erős vérzés, amit egy ingdarabbal próbált enyhíteni csillapodott valamelyest, de még mindig sötétvörös színben pompázott az előbb említett eszköz.
Áron, a bandavezér töprengett egy darabig a kérdésen, jobbra is tekintett, ahol a megmászhatatlan függőleges emelkedő volt látható, majd így szólt:
- Vissza nem fordulhatunk, balra nem mehetünk, jobbra nem tudunk felmászni, így előre – parancsolta hármunknak. Döntésében valószínűleg az is szerepet játszott, hogy nem igazán zavarná, ha eggyel csökkenne a létszámunk, ugyanis, akkor kevesebben kellene osztozkodnunk.
Nekiláttunk a mászásnak. Nekem nem esett nehezemre, ugyanis az a kis karcolás, amit a csatában szereztem nem igen akadályozott. Viszont a megcsonkolt bandita annál többet szenvedett a feladattal. Úgy tűnt, az alig behegedt sebe is felszakadozóban volt, valamint a jelentős vérveszteség szédülést idézett elő nála, ráadásul a kapaszkodás sem ment valami gyorsan fél karral.
Áront egyáltalán nem viselte meg a küzdelem, mert direkt a legbiztonságosabb helyet választotta magának, így ő haladt legelöl. A negyedik férfi volt a következő, rajta is csak egy apró sebesülés volt látható, s utána következtem én, végül pedig László.
Már jó ideje haladtunk, mikor rémült kiáltás hasított a fülünkbe, majd pedig tompa puffanás következett.
- Szegény Laci – szólt Áron mielőtt hátrafordulhattam volna -, mit gondoltok megéri lemásznunk és átkutatni a zsebeit, vagy menjünk tovább? Nem sokára úgyis felérünk a tetőre.
Én nem szóltam semmit, a másik bandita csak megrántotta a vállát, így továbbhaladtunk.
Kis idő múltán a főnökön mégiscsak erőt vett a kapzsiság és nagy nehezen lemászott. Mikor leért, váratlan dolog történt. A zsebemben apró valamik kezdtek el mászkálni