Fehér bortól vöröslő garattal
Fogást keresve, távolról, szavakkal
Kezeimen remeg tíz keményfejű szolga
Érintenének, de szó sem lehet róla
A három legszorgosabb kíséri tollam
Papírra vetve, mit semmibe szórtam
Talán szárba szökik, talán lesz termése
Eldönti a tavasz, mi marad emlékbe