Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Férfi

, 314 olvasás, Gabcsika , 7 hozzászólás

Gondolat

Ahogy megláttam, megszerettem,
Mosdatlan volt és együgyű,
De mint egy gótikus veretben
Volt benne valami nagyszerű.

Mint a Szampó oly serényen
Zihált, pumpált a mellkasa,
Egyre nőtt a szenvedélyem,
Mikor együtt mentünk haza.

Megálmodtam, hogy összekötjük
Hosszú időre életünk,
Kevéske pénzünk arra költjük,
Játszunk, iszunk és éhezünk.

De hogyha más nő lesz a fontos,
(Istenem! Ti férfiak!)
Ápolt leszel, figyelmes, gondos,
Titokban biztos megríkat.

Nálamnál jobban nem szeret majd
Asszony-állat senki se,
Egyetlen egy, mit kérve kérek:
Kakáljál már a serblibe!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Gabcsika
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 311
Regisztrált: 2
Kereső robot: 31
Összes: 344
Jelenlévők:
 · Déness
 · Sutyi


Page generated in 0.3033 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz