Nem vagyok normális, ez már biztos.
Telszámom' még manapság sem titkos,
Mikor mindenki álarc mögé bújt,
Hogy tagadható legyen a sötét múlt.
Sajnos, igenis van mit rejteni:
Rég eltűnt korok terrorszervei,
Elnyomó diktatúrák vezéri,
Melyek emléke jelenünk vezérli.
Pártok bújnak halott példák mögé,
S illatuk hintik kampányuk köré,
Mely jobbról-balról embert húz a csőbe
Apró pénztárcát, államot a csődbe.
Menekülni ebből egy mód lehet:
Ne maradjon utánad nyom, lelet.
Bújj, mint mindenki álarc mögé,
S ha megtalálnak tagadj: nem a tiéd, nem az övé.