Tudd hát meg Gyilkos, mi is vagy,
Kulcslyuk, melyből kihullt a zár,
Rozsdás szög, te ócska rab,
Szívem fegyverét szorítom rád!
S lövök, mert gyűlöllek már,
Szeretlek, mert mégsem szabad,
Szeretettel teli a tár,
Gyűlöllek, menekülj, védd magad!
Dühömet nem oltja bosszú szomja,
Véreden akarok gúnyt köpni,
Ha megcsillan lágy ajkad mosolya,
Gyűlölni vágylak, és újra szeretni!
Nem voltam, ami most vagyok,
Vigyázz ha ismersz, nem tudod,
Szeretlek, s ha kell hát gyilkolok,
Gyűlöllek, mert magad nem adod!
Hiányzol, s nehéz ez a fegyver,
Meg akarlak ölni már,
Merre vagy te Dög, ne légy teher,
Gyűlöllek és szeretlek igazán!
Kész a csapda, szemem könnyben áll,
Őrködöm, és várom hogy erre járj,
Suttog a parancs, vigyázz, vigyáz,
Szeretlek, s gyűlöllek, mert muszáj.
S még egy szó te gyáva ócska dolog,
Nem vagy nő, csak egy tárgy,
Gyűlöllek, amíg a szíved dobog,
Szeretlek, hogy végre megbocsásd.