Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Tudod

, 401 olvasás, Nagyerdessy , 4 hozzászólás

Gondolat

Tudod
néha elalszik bennem a csönd
óceánokat simogatva
hegyeket ringat
álmokat szőve felette
valósággá nőve a képzelet
s repülni engedi a lelket.
Tudod
gyermeki hévvel vágyom
legyőzni bennem az időt
mit távolságnak képzelek el
nem értve miért bennem van
és romlik véle a testem
véremben jajdulón az anyag.
Tudod
hiába játszom istent
romlandó anyagom cipelve
szentséget vágyó keresztben
vajúdva születek
s ugyanúgy halok meg
csak a testem nő öregedve reám.
Tudod
a halál után is nő
egy ideig a köröm meg a szőr
mert nem mondta néki senki
csak a test táplálja még
s míg élsz észre sem veszed
mert nem lényeges dolog.

Megjegyzés: 2009-03-30

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Nagyerdessy
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 206
Regisztrált: 2
Kereső robot: 26
Összes: 234
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.2156 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz