Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Világban pislákoló cseppnyi láng

, 376 olvasás, Scardanelli , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Az arcomból a nedvet kiissza
a szél.                            Úriemberként húzódik vissza
                                     a tél.
Megfogom érdes, átok-őszlopó
kezét,                            s ártatlanul nézzük, hullák foszló
                                     ezrét.
Halottakat, kiknek lelkét nyelte a
homály,                          s árva testüket énekelte ma
                                     Kodály,
De e rothadó világban csókol
szánk,                           és a szél, könnyét áztatva gondol
                                     ránk.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Scardanelli
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 186
Regisztrált: 1
Kereső robot: 22
Összes: 209
Jelenlévők:
 · Sutyi


Page generated in 0.5104 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz