Véletlenül találkoztak.
Később vértetlenül álltak egymás előtt.
Meztelenek voltak,
Mégis
A kesztyű volt az egyetlen ruhadarab ami lekerült
Róluk.
Nem volt szerelem.
Egy olyan eset volt ami lyukakat, és
Barna sörfoltot hagy a nyitva maradt szíveken.
Véletlenül változtak meg.
Mert cserélődtek bennük a gondolatok.
Azóta más minden,
Mert nem
Múlnak el csak úgy az ilyen táncos, zenés forgatagok…
Nem volt szerelem.
Egy olyan eset volt, ami másnap reggel
Csoda-varázs-foltokat hagy a fáradt szemeken.
Végtelenül-véletlenül
Minden hétfőn újra-újra látják egymást.
Eszükben a versek
Miket
Álmaikban írnak s talpuk alatt egymásé a koppintás.
Mégis…
Ez nem szerelem.
Csak egy újabb hétfő este, mi meleget,
És vérfoltot hagy a bánattal elvágott kezeken.