Vad vihar tombol a lelkemben,
Semmi sincs már a két kezemben.
Elvesztettem mindent, ami szép,
A boldogság már elhagyott rég.
Lent vagyok, érzem legalul,
Agyam pörög, szívem ver vadul.
Itt vannak ők, itt vannak nekem,
A boldogság még sincsen velem.
Utálom, gyűlölöm azt a nőt,
Pedig tudom, hogy ez bántja Őt.
Nem bírom már, a nő tönkretett,
Az életem egy romhalmazzá lett.
Nem értem a nőt, nem értem én,
Hisz én soha nem bántottam még.
Idegileg ronccsá miért tesz?
Így életünk boldog sose lesz…