Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Világtalan…

2004-12-02 18:46:15, 384 olvasás, GoldDrag, 4 hozzászólás

Nemlátni..
tapintani a Csendet
a Hangokat,
s belső fényetekben fürdeni
mikor más csak halogat,
s azt mondja:
"Szegény..."
pedig sokkal gazdagabb,
mert látja mi Ő,
mi a Remény,
s a váltás két Hang között,
miből fakadt,
s mibe öltözött...
(élő Színköltemény)
Világtalan,
mert ő maga a világ,
s így vakon érint meg,
rója ki rád,
csak puszta lényével
fakaszt felismerést,
s tágítja faladon
a Megmentő
hajszálnyi rést...

Misztikum

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Misztikum
· Kategória: Vers
· Írta: GoldDrag
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 333
Regisztrált: 2
Kereső robot: 25
Összes: 360
Jelenlévők:
 · Déness
 · Pancelostatu


Page generated in 0.2075 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz