Kezedben a cigaretta gyönyörűen tüzel
Füstje táncol, szökik az égbe
A fák között tűnik el,
Izzok a dohány füstje bódít,
Átjárja tested a pillanat,
Simogatnád hozzá érnél,
De tudod jól nem szabad.
Jó volna ha minden lélek
ugyan így égne el,
Füstje szállna messze az égbe
Majd a felhők közt tűnne el.
Nem maradna lélek, nem maradna pillanat,
Nem maradna semmi,
Mi igazán belőled fakad.