Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A virág lehullik (mementó)

, 518 olvasás, kosjegyeben , 20 hozzászólás

Szerelem

Rövid volt életed pedig Csillag voltál,
a Csillag fent az Égen Te itt lent ragyogtál.
Még fiatal voltál, amikor elmentél,
pedig élni, mint más, Te is úgy szerettél.

Mindig vidám voltál mindig mosolyogtál,
szüleidnek nagy, nagy örömet okoztál
példamutató volt az egész életed,
aki Téged ismert mindenki szeretett.

A szépek között is Te a legszebb voltál,
sokan megcsodáltak amerre csak jártál,
úgy tűntél fel nekem, mint Angyal az Égből
fehér fátyol ruhád meglebbent a széltől.

Mint a legszebb Tündér a Tündér mesékből
gyermeknek a mese szép mesék könyvéből,
mint a Hold sugara sötét éjszakában
beragyogott fényed a legényszobámban.

Abban a községben, ahol akkor éltünk
fiatalok voltunk és sokat reméltünk,
a gesztenyefasoron oly sokat sétáltunk
forró ölelésre gyakran meg, megálltunk.

Felhők mögül a Hold mintha leselkedne
elő, előkukkant mintha irigyelne
a gesztenyevirág az ágakat lehúzta
a kíváncsi Holdat szépen eltakarta.

Fejedet sokszor a vállamra hajtottad
szerelmes szavaid fülembe suttogtad,
elsuttogtad többször bárcsak kővé válnánk,
nagyon szeretnéd, ha így maradhatnánk.

Szemeid akkor könnyekkel megteltek
zavarban voltál, hogy hogyan leplezzed,
megéreztem benned a nagy szomorúságot
láttam lehullani egy gesztenyevirágot.

Örökre elmentél. Emlékül hagytad rám
vállig érő hajad selymének illatát,
arcomhoz simuló arcodnak bársonyát.
Te voltál nekem, a legszebb szépek, szépe,
emléked örökre, itt maradt szívemben.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: kosjegyeben
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 96
Regisztrált: 1
Kereső robot: 33
Összes: 130
Jelenlévők:
 · arttur


Page generated in 0.105 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz