Navigáció


RSS: összes ·




Novella: Csevely rózsaszínben…

, 292 olvasás, kapolyi.gyorgy , 6 hozzászólás

Paródia

Jah… mert mindig és mindenki csak a rosszról, a kudarcról, a beteljesületlen álmokról beszél, csak az téma ami nincs- és kéne, a vanról sosincsen szó.
Pedig rengeteg minden van, csak amíg megvan, addig oda sem figyelünk, ha meg elmúlik, akkor hamut szórunk fejünkre, telekürtöljük a világot, hogy milyen szerencsétlenek vagyunk, had örüljenek a kárörvendők.
Persze az elmúltakért másokat hibáztatunk, hiszen ki olyan hülye, hogy kiteszi magát annak, hogy ne szerencsétlennek nézzen ki, hanem idiótának.
Van ám itt tüdő!
Mert jobban néz ki, hogy egy öregembert elgáncsolok a járdán, hogy aztán látványosan felsegítsem, mint ugyan azt a személyt,- ha spontán ugrik egy hátast,- átlépve otthagyom, mondván, nincs rajtam a szemüvegem, nem vettem észre mi történt.
Ja- hogy kiabált? Azt hittem énekel, én már az iskolában is megbuktam énekből. Nincs zenei filhallásom.
Pedig vehemensen odafigyelünk minden részletre.
Például: Iskola előtt ötven méterre szabad csak dohányozni, kupleráj előtt, az erkölcsösöknek hatvan méterre, a disznóknak három méterre megengedett.
A kocsmákban is tiltani kell, legyen elég, hogy a vendég segg részegre ihatja magát, nem kell az ugyanott kultúrálódó passzív dohányos alkoholistákat füsttel mérgezni.
A ligeti tavon, a vasárnaponként csónakázókat is egy élmény elnézegetni a part füvén ülve, a ragyogó napsütésben szikrázó tarka ruháikban, úgy hatnak, mint egy csónak virág, ami lebeg a térdigérő víz felett.
Kappanhangú hangszórókból andalító zene szól, igaz, ez nem is emlékeztet Renoire majálisának elbűvölő hangulatára, de nem kell folyton összehasonlítgatni meg kekeckedni, a majális az majális, és kész.
"Be szép ilyenkor a szép…"
A madarak csivitelnek- igaz csak verebek- a kölykök üvöltöznek, valaki kiesett a csónakból, és segítség gyanánt igyekszik a barátnője lenyomni a koszos víz alá, de összességében olyan kedves, nem kell mindig a kevésbé sikeres részletekkel szarozni.
És nem kell arra gondolni, hogy a Só utcában agyonverték, és kirabolták a trafikosnőt, mert egyedi esetnek mondható, és rengeteg trafik van, ahol nem csaptak agyon senkit, legfeljebb becsaptak, ami inkább bosszantó mint életveszélyes, és rendszerint csak a kárvallottat bosszantja, mások jókat röhögnek a történteken.
Nem kell folyton, az élet tengernyi szépségét elhanyagolható apróságokkal elrontani, hiszen élünk, vagyunk, szeretünk, utálunk, és ebben van valami egyedi és elbűvölő.
Rengeteg apró kellemesség és öröm veszi körbe az embert a nap folyamán.
Nem ütötte el egy villamos, nem lépett rá a katéterére, jót ebédelt, nem találkozott ellenségével, egy nő majdnem visszamosolygott rá, nem gerjedt be az uborkasalátától az epéje, igaz, hogy nem kapott a paprikás krumplijához debreceni párost, viszont kapott lókolbászt.
Mert állítólag kapni jobb mint adni, bár ha ritkán ad az ember, az egy jó érzés- mondják, az ember valahogy meghatódik önnön önzetlensége láttán.
Csak adni, vagy csak kapni, nem normális dolog, ellentmond mindenféle mérlegelvnek.
Ezért tud ellenszenvessé válni mondjuk egy koldus, mert pusztán kapásra van programozva, számítva a közönség időnként jelentkező adakozó kényszerének.
Érdekes, ha az ember valami kellemességre akar utalni, akkor használja a rózsaszín szót.
Rózsaszín a puncstorta, a kellemes álom, rózsaszínben szokás optimistán látni a világot, van a bugyirózsaszín, bár ezek a viseleti darabok, rendszerint az idősebb korosztály szélzsák méretű- vastag anyagú kiábrándítói.
Egy plüssmaci, vagy egy posztó egér is van, hogy rózsaszín, mert had szokja meg a gyerek, hogy ami rózsaszín, az jó és kellemes.
Bár vannak súlyos veszélyei a dolognak, mint például egy rózsaszín álomból felébredni, csak áll az ember mint a Bálám szamara, aztán elmorfondírozhat, hogy most ordítson, vagy elég, ha szó nélkül beledöglik.
Hát élünk, éldegélünk- mondaná egy bölcs guru, de nem mondja, mert bölcsességénél fogva tudja, hogy semmi értelme nincs ezeknek az általánosságoknak.

Jah… mert mindig és mindenki csak a rosszról, a kudarcról, a beteljesületlen álmokról beszél, csak az a téma ami nincs- és kéne, a vanról sosincsen szó.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Paródia
· Kategória: Novella
· Írta: kapolyi.gyorgy
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 205
Regisztrált: 2
Kereső robot: 23
Összes: 230
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.248 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz