Navigáció


RSS: összes ·




Novella: Nagy idők…

, 256 olvasás, kapolyi.gyorgy , 6 hozzászólás

Paródia

Nagy idők… Ez is, a nagy hazudozások közé tartozik.
Valami miatt, az embereknek szükségük van ilyen pátoszos marhaságokra, mert lehet rajtuk merengeni, meghatódni, és megüdvözülni- legalább pár pillanatra, aztán visszazökkenni a mába.
A három nagy M.
A visszazökkenésnek- aki nem ismeri a technikáját- katartikus következménye, hogy a zökkenő fél, odavágja seggét a betonra, jó darabig fel sem tud állni.
Könnybelábadt szemeit meg úgy magyarázza, hogy meg van hatva, mert ugye a "nagy idők", meghatóak.
Meghatódni, amúgy nem rossz dolog, az ember valahogy letisztul lelkileg tőle, érzi, hogy igenis őbenne van szív és érzelem, nem csak egy biológiai értelemben pulzáló élet, aki eszik, iszik, szarik, alszik- és ennyi…
Átérzi, hogy azon nagyon kevesek közé tartozik, akik érző emberi lények, és ettől még jobban meghatódik, finoman borzongani kezd, és még jobban könnyezik.
Igaz, hogy ebben az emelkedett lelki tevékenységében erősen zavarja égteleűl fájó feneke, de igyekszik nem odafigyelni rá, mert ebben az emelkedett intellektuális lebegésben, ledegradáló, egy seggfájással törődni.
Ez egyenesen nonszensz lenne. Egy futó ismerősöm, úgy mondta, hogy noncence.
Így sem rossz…
Nem érdemes a pitiáner részletekben kötözködni, lényeg, a meghatódott emelkedettség.
Aztán, hogy kinek mi számít "Nagy időnek", ez szubjektív.
Lehet, egy történelmi esemény, mondjuk egy kiadós vereség, most győzelem nem jut eszembe.
De lehet egy kiöregedett csibésznek a hajdani önmaga emléke, aki úgy tudott futni, hogy soha nem tudták elkapni.
Aztán a "Nagy idők" mindig remekül megideológizálhatók.
Meg is teszik velük.
A múlt eseményei, akár naponta átírhatók, ettől remekül alkalmazkodnak a mindenkori mákhoz. Talán ezért is szeretik a "Nagy időket".
Egy nőismerősöm, rendszeresen elmesélte, hogy Ő, milyen karcsú, és kecses volt hajdanán.
Aztán láttam, egy akkori fényképét…
Hát, egy felfújt gumiegérre emlékeztetett.
Azóta hiszem, hogy az időnek, igenis van szépítő ereje
De fontossága vitathatatlan, bele tud csempészni némi cukrot, a dög savanyú citromlevedbe.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Paródia
· Kategória: Novella
· Írta: kapolyi.gyorgy
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 216
Regisztrált: 0
Kereső robot: 39
Összes: 255

Page generated in 0.1884 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz