Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A mozidoboz (elgondolkodván némely műsoron)

, 394 olvasás, P.Palffy_Julianna , 7 hozzászólás

Elmélkedés

Úszunk az árral.
Méltóságát vesztett tucatok mérge
butít, tompít értéket, gondolatokat, ha
nem vesszük észre, majmolni kezdjük
a majmokat, selypít már az is ki régóta
beszél - visszamászhatunk a fára -
könnyebb, ha banánból lesz a kenyér?
Hol vannak a mesék, az esti színház,
a versek, a muzsika, a tudományt értő
mesterek, hová meneküljön az, kit nem
érdekel, kit nem kötnek le a celebek?

Úszunk az árral.
Csónakunk még nem süllyed, de
kezünkben egyre nehezebb a lapát,
ha húzunk egyet előre, lehet a víz -
visszavág. Apró örömöket kergetünk
és jobban fájnak a ki nem mondott
szavak, hamvad a parázs bennünk,
hol nem kellene, ott is tüzet oltanak.
Igaz barát is egyre kevesebb, nincs
idő hajnalig beszélgetni, fizetett
mosolyok, kocsma, haverok a trendi.

Úszunk az árral.
Tényleg csak ennyi?


2009

Megjegyzés: csak beteg ne legyen az ember és ne fanyalodjon rá a mozidobozra…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: P.Palffy_Julianna
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 198
Regisztrált: 1
Kereső robot: 23
Összes: 222
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.1817 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz