Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A játszma

, 680 olvasás, czila , 2 hozzászólás

Elmélkedés

Újév közeleg,
a régi már zavartan imbolyog,
kezében bábu – világos király,
pityókásan, torz képpel felzokog:
nyitásom anno fedje bölcs homály!

Újév közeleg,
a régit szabó hamisan hadar,
hisz’ molyrágta posztóját rámérte –
dicséri, milyen jól mutat, pazar –,
hitvány tett, ámde neki megérte.

Újév közeleg,
szeme kegyetlen, ítélethozó,
szájában szikár a szó, hallgatag,
nem ígéri, lesz újra dáridó,
nyomában csak keserűvíz fakad.

Újév közeleg,
másik sorscsapás, akármerről jön,
nevében meddő, talmi csillogás –
ő is csak elvesz, semmit sem köszön –,
alkímikusként újabb Szent Tamás.

Újév érkezett,
fején a meleg szőrkalap – deres,
ridegen mond szigorú "jó napot!",
nézi a táblát, menekvést keres –
néhányat lép, míg ina nem vacog.

Újév pityereg,
álmait szemfényvesztő lopta meg –
míg elődjével bután sakkozott –
beleborzong, tudata megremeg:
négy lépésben susztermattot kapott.

Újév elmúlt,
kék sóhaj a tér, ajka megfagyott,
élő csend fülel – holt idő pereg.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: czila
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 101
Regisztrált: 1
Kereső robot: 33
Összes: 135
Jelenlévők:
 · arttur


Page generated in 0.0954 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz