Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kivert kutya karácsonya

, 783 olvasás, peth , 0 hozzászólás

Ezerszín

Szállnak a pelyhek, virágot nevelget az üveg.
Kopott a bunda, hát kinőtte volna? - mert remeg!
Ballag a hóban, az orra a múltban kutat.
Csontja is fájva, zörögve szántja az utat.

Sosem volt otthona, a sajt színű hold szaga édes.
A karácsony illata, neki a kín szava. Éhes!
Vonyít a lelke, de hangjait lenyelve, tudja!
Ha hallaná ember, a lába örömmel rúgna.

Karácsony fája mellett megállva, mereng…
És felfelé nézve, a hószínű égre, dereng,
Hogy vége a kínnak, mert messziről hívnak, halkan.
Senki sem siratja, fekszik a mihaszna, a fagyban.

"Ostoba" lelke, a bűntelen mennybe, való!
Istennek arca az emberre írva?… EB URA FAKÓ!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Vers
· Írta: peth
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 3
Kereső robot: 14
Összes: 30
Jelenlévők:
 · Divima
 · hazugsagok
 · hegeanna
 · Tollas


Page generated in 0.0392 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz