RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2008-12-24 20:59:51, 251 olvasás, Scardanelli , 0 hozzászólás
Stagnál a hazugság, mint a szobor, a lelkem komor, letisztíthatatlan a kegyetlen por. Fuldoklik, hörög melletted, (mintha oda sem figyelne) eltávozik egy értékes elme. Mire visszamennék, csak macskája hasítja az ingét, az én szívemet ez a rút emlék. Az ember magabiztosan ítél, de segíteni mindig fél, szoborként él, így köszönt az újévi tél.
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς