Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Újra vágylak!

, 459 olvasás, kosjegyeben , 9 hozzászólás

Szerelem

Újra ébred bennem
a régi vágy irántad,
újra feltör bennem
a régi szenvedély;
úgy fut át testemen,
mint vihar a pusztán,
magával repítve
felkap, mint a szél.

Semmi sem tud, már
ellenállni neki,
elragad mindent,
ami útjában áll;
úgy sodor el engem,
mint mikor tavasszal,
a megáradt folyó medrét,
elönti az ár.

Újra vágylak Téged,
mint régen, úgy szeretni,
akarom, hogy Te is
engem úgy szeress;
kitárom szívemet,
ajtómat, ablakomat,
amikor akarsz,
bármikor bejöhess.

Már nem lesz soha többé
ellenállás bennem,
ha szerelmünk közben
a napfény ránk talál.
Mi összetartozunk,
s nem választhat el,
Tőled soha senki,
senki soha már.
Csak a rút halál.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: kosjegyeben
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 47
Regisztrált: 2
Kereső robot: 10
Összes: 59
Jelenlévők:
 · Ballagó
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.0666 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz