Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Tizennyolc éves lennél

, 409 olvasás, Wolfpire , 0 hozzászólás

Sajgó lélek

Majdcsak két év telt el,
Mint a Sötétség, elnyel
Tizennyolc éves lennél
De már nem válhatsz Szentté

Itt hagytál, eret vágtál,
Lelkemhez követ dobtál
Megtagadtad az Életed
Vár rám a Félelem

Még mindig hiányzol
Ne tégy mást: imádkozz!
Tizenhat évesen itt hagytál
Belülről meg fagytál

Már én vagyok tizenhat
Lelkembe minden mar
Annyira szeretlek, Kicsim,
De ezt már senki sem hiszi

De már Te sem teszed…
Lassan elvesztem eszem
Túl sok volt a bűntudat,
Nincs meg a Hű Utam

Halálod után elvesztettem
Hazudjak? Azt nem tehetem
Igenis, Veled akarok lenni!
Ágyadban lenni, jót tenni

Soha többé, már nem lehet
Valahol a Lelked még szeret
Tizennyolc éves lennél,
De már nem válhatsz Szentté

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Wolfpire
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 214
Regisztrált: 2
Kereső robot: 26
Összes: 242
Jelenlévők:
 · Pancelostatu
 · PiaNista


Page generated in 0.2768 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz