Navigáció


RSS: összes ·




Ez+az: A pusztán

, 654 olvasás, hanoli , 32 hozzászólás

Gondolat

Pusztai szél varázsol,
igéz álmokat,
cselédek dalát,
mély csendben
megbújó árnyakat,
pókhálók között,
hol már az idő is
tétován lődörög,
koldusruhába bújtatott
tegnapok között
egy kisfiú
mezítelen lábbal szalad az úton,
inge elakad a bogáncsokon,
lát fényes napot,
hulló csillagot
ott,
hol a Sió vize sápadtan ragyog,
s minden ébredésre
széna illatot,
frissen fejt tejet,
szerető szót kapott.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Ez+az
· Írta: hanoli
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 190
Regisztrált: 0
Kereső robot: 30
Összes: 220

Page generated in 0.2004 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz