Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Utószó hozzád

, 380 olvasás, Halott , 1 hozzászólás

Szerelem

Még pár sorom rád erőltetem,
Kit szívem már csak balgán néz,
Még pár szót elmondanék,
Hisz köt hozzád ezeregy színes emlék,
Szavaid fullánkja sérti szép emlékeim,
Megmérgezed a maradék jót is mit hagytál,
Önzőséged még most is vissza köszön,
Bár már rég nem tiéd a lelkem,
Fáj is ez neked tudom jól,
Hisz bevillant a felismerés,
Már csak két ismerős vagyunk
Kiknek volt közös múltjuk.

Feledtelek szívem megnyugvásra lelt,
Sért téged a tudat,
Emészt téged s nem felejt.
Kárhoztatsz, bár te sem vallod be igazán,
Vérig sért a dolog, hogy a múltba dobtalak lazán.
Hiába volt a sok édes dallam, fájdító kárhozat,
Kikeveredtem varázsodból,
Szívem le nem kötöd többé,
Csókjaid sem húznak hozzád,
Nem is fáj már igazán,
Csak a maradék jót ne rombolnád szét,
Meghagynád mit nem nyelt még el a mély,
Sértesz, vágsz, vívod szélmalmaim ellen a harcokat,
Igazán már nincs is miért harcolnod,
Én nem érem a dacodat,
Valdd hát be kudarcodat.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Halott
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 8
Regisztrált: 1
Kereső robot: 12
Összes: 21
Jelenlévők:
 · Tollas


Page generated in 0.0368 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz