Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Didergő világ

, 451 olvasás, kisssp , 6 hozzászólás

Természet

Maga előtt tolja szeptember az őszt.
Míg tétova szélben kavarog a lomb,
halkul a napsugár, könnyeivel küzd.
Télbe forduló lesz holnap már a gond.

Tompa hangon kopogtat az elmúlás.
Új időkről dal immár több nem fakad.
Lomha szárnyú, szürke hátú látomás
hallgat, s körbe zsong a kopasz ég alatt.

Ablaka mögé behúzódott mályva
bámul, amint lehull csüggeteg az ág,
és emlékképét sáros hantba zárja
lombját elveszítő, didergő világ.

Megjegyzés: 2008. október 8.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: kisssp
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 312
Regisztrált: 1
Kereső robot: 29
Összes: 342
Jelenlévők:
 · oprae


Page generated in 0.414 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz