Holnap nem zümmög a bogár
az esti homályban,
nem lesz, ki nevet adjon a kisbabának,
nem látszik a torzképe az idióta mának.
nem kell anya ennek a valóságnak!
Holnap álmos marad a Nap, nem lesz világa,
melengetőn nem szól anya a gügyögő fiának,
nem lesz lány öle bölcsője egy új világnak,
nem kell félve nézni az eget, várva atomfellegeket!
Holnap hiába kéred térden állva az Urat
bocsássa meg a fertelmes múltakat,
holnap már nem éltek fájón a gyilkos magányban,
hisz'kiirtod majd magad,
nincs helyed e világban!
Megjegyzés:
1978, Veszprém