Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Könyörtelen szerelem

, 398 olvasás, szilvyka , 5 hozzászólás

Sajgó lélek

Ártatlan tisztaságodból merítek erőt,
mert én vagyok a bűn kegyetlen foglya.
Szívemet védi az ostromolhatatlan erőd.
Lelkem a bűnbánatot belőled lopja.

Cseppenként mérgezem meg napjaid.
Behálózlak, mint pók az áldozatát.
Így feledem életem kínjait;
eljátszom szenvedésed minden változatát.

Kiszívom ereidből forró véred.
Csak addig kellesz, amíg táplálni tudsz,
mert ha kifogytál, engem már más éltet,
s te az élettelenség szélére jutsz.

Végignézem fájdalmas pusztulásod,
majd összeaszalódott testeden átlépek.
Magányodba roskadva hagylak ott,
s mint az összes többit: téged is feledlek.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: szilvyka
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 43
Regisztrált: 0
Kereső robot: 18
Összes: 61

Page generated in 0.0573 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz