Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Eltűnni

, 395 olvasás, Halott , 2 hozzászólás

Sajgó lélek

Épphogy csak írok,
Sírni már nem bírok,
Nem is fáj már semmisem,
Nem zaklat már senki sem,
Nyugovóra tértem,.
Mint egy öreg lámpa kiégtem,
Gondolatim nem cikáznak,
Percek, álmok édes vágyak,
Nem húznak már sehova,
Üres lelkem kong az éjben,
Eltemetem hát a létem,
Kreatívnak mondhatnak,
Mások még is csak megrontanak,
Kérdik miért teszem ezt,
Mért írok még, minek ez?
Hecc vagy csupán, egy hullám,
Pillanatnyi őrület,
Hogy elkap engem a bűvölet,
Kiírom a bánatom,
Vágyam, vagy csak álmaim,
Széttárom a szárnyaim,
Álmodozok a szebbről,
Próbálok meríteni az életből.
Lehet nem én vagyok Ady,
Még is megfogtak tanai,
Lehet ez csak ártalom,
De én csak így rágódóm,
Lelkem nem öntöm ki senkinek,
Majd a holnap teszi meg,
Kimossa az agyamat,
Elfelejtem az arcokat,
Miket vívtam harcokat,
Örökre megpihenni,
Mint füst az égben
Eltűnni.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Halott
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 8
Regisztrált: 6
Kereső robot: 12
Összes: 26
Jelenlévők:
 · arttur
 · Bánfai Zsolt
 · Destiny
 · Divima
 · hazugsagok
 · marisom
 · Tollas


Page generated in 0.0398 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz