Túl a kritikus ponton
utolsó tartalékom bontom
s egy újabb éjszaka vége
mikor narancs Nap kúszik az égre
s a fáradtság karcolja
nyomait arcomra,
de mosolygok mégis,
mert köztük voltam én is
és együtt virrasztottunk nevetve,
együtt feszítjük keretbe
az átmulatott éjszakákat.