Szívedben a kő, kezedben a sors.
Az alapok már állnak,
Megadod- e mi tiéd,
Mi még kell a világnak…
Szívedben a kő, kezedben a jövő.
Az ember pedig csak áll,
Mint zord emelkedő,
Mi csak leküzdésre vár.
És nem egy nép, és nem egy egész világ,
Csak egy lélek, egy eszme
Küzd nap, mint nap…
Világhidat építve.
Kezedben a kő, szívedben a béke,
Az alapok már állnak,
Semmi nincs még eldőlve,
(hisz) Híd épül a világnak…