Navigáció


RSS: összes ·




Vers: De élned kell!

, 347 olvasás, Fava , 18 hozzászólás

Elmélkedés

De élned kell…
Bár szeretnél ár ellen fordulni,
idő démonával szembe szállni,
egy hintán ülni ami elringatna,
belefektetne szép álom karjaiba.

Mily jó lenne…
hogyha a valóságtól elszakadnék,
fejem homályos sejtelmek szédítenék,
mint a bor mi elkábítja érzékeid,
mámorától szempillád nehezedik.

De élned kell…
Az ember olyan, mint a gyöngyhalász,
számtalanszor lemerül egy életen át,
aztán reményt vesztve üres kézzel,
felbukkanjon fogyó oxigénnel.


Mily jó lenne…
Lemondani már, de vonz a mélybe
az igazgyöngy sejtelmes fénye,
merül fuldokolva, merül végig,
kutat, keres eszméletvesztésig.

De élned kell…
Ha enyém lenne a szivárvány fénye,
El kell tűrnöm az esőt érte,
Ha elvakítana gyémánt fénye…
Búsan töprengek, mily jó lenne
De élnem kell…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Fava
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 156
Regisztrált: 2
Kereső robot: 36
Összes: 194
Jelenlévők:
 · legna
 · Sutyi


Page generated in 0.2543 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz