Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Két fiatal…

, 423 olvasás, ejszaka , 0 hozzászólás

Szerelem

Két fiatal, szívük mégis, mint a kő,
Nem éreznek, csak szenvednek ők.
A hideg világban nincs, ki őket védja,
Egymásba kapaszkodva vesznek el az éjben.
A lány szép, de legbelül némán vérző,
Megsebzett tigrist rejt a csinos külső.
Fél szeretni, valakiben vakon megbízni,
Hiába adna meg neki mindent a férfi.
Az elején komolyan nem vette,
A másik érzéseit megsértette.
A férfi büszke sasmadár,
De számára a világ a lány.
Hinni akar és csendesen szeretni,
A kegyetlen világ elől a lány karjaiba menekülni.
Mindkettő sebzett, büszke állat,
Két világ itt felejtett mása.
Köztük a szakadék hatalmas üreg,
Melyből hazugság ki nem vezethet.
A szerelem nem ismer határt,
Áttapos mindkettőjük múltján.
Rettegnek; vége lehet,
De bíznak, mert ebből áll a szerelem.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: ejszaka
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 61
Regisztrált: 4
Kereső robot: 13
Összes: 78
Jelenlévők:
 · CthulhuCult
 · Déness
 · enzenon
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1033 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz