Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Engedj utamra!

, 580 olvasás, totisti , 5 hozzászólás

Fohász

Engedj utamra!
rabságom ne tartson örökké
miért legyek szolga
testednek már nem kellek én!

Főzz kávét és estére kaját
vedd át lelkem minden baját
parancsolgatsz és kérdőre vonsz
hol a pénz mit adtam-- mondd!

Papírra vetem az elszámolást
a konyhapénzt, a napi kiadást
s mert boltba csak én járok
az áraktól is mélyül az árok!

Néha érdekből mellém bújsz
nekem jutott e furcsa sors
én nevetek, te meg kínlódsz
mert megtörni nen tudsz!

Sokáig éltem így, de nincs harag
megkondult bennem a vészharang
nem viszlek többé ide-oda
mert ez az út nem vezet sehova!

Te a pénzt imádod
az kell neked minden áron!
nekem az élet apró örömei
szeretet kell, s egyszerűen élni!

Megjegyzés: 1995 10 06

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fohász
· Kategória: Vers
· Írta: totisti
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 183
Regisztrált: 1
Kereső robot: 19
Összes: 203
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.2012 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz