Ezt a nagyon agresszív verset még régebben írtam, csak azért kerül ide, hogy lássátok, én ilyet is tudok/ilyen is tudok lenni.
Akkor komolyan gondoltam ezeket a sorokat, ma már arra sem emlékszem, kihez vagy mihez írtam őket.
Íme egy jó példa arra, hogyan írjuk ki magunkból a mérgünket.
Taposd, taposd halálra
Taposd, taposd halálra
Egy se élje túl!
Menekülni próbál
De én úgyis elkapom,
Kivájom a szemét, lépét taposom!
Letépem a fejét,
Tüdejét telehányom!
Kínozd, kínozd,
Hadd szenvedjen
Vigyázz, idő előtt
El ne vérezzen!
Üsd, üsd, rúgd,
Taposd, vágd, szúrd!
Üvölts ahogy a pofádon kifér,
Se embert se istent ne kímélj!