Jöjj velem az álmok útján
szemed hunyd le csendesen
Nyújtsd ki lassan két karodat
ma éjjel az őrangyalod én leszek
Tárd ki, a még zárt kapukat
Szíved nyisd, s engedj új utakat
Vedd fel hát a legszebb érzést
Légy szabad, a döntés csak a tiéd
Szárnyalj, repülj, vissza ne nézz
Ami hív, az a végtelenség
Minek idő, minek tárgyak
Hisz a lelked nincs korlátban
Amit hiszel, az csak egy fal
Épült, magasodott, s ledől egy nap
De ne légy a romok alatt
Tiszta szíved így oly hasztalan
Indulj útnak, bátran, ne félj
az őrangyalod mindig végigkísér
S ha hívó szavam messze elér
nem mondom, bár megtehetném…