Üres szobában, koszos kopott szőnyeg,
benne sok vén poratka,
füst szagú falakon árny szörnyek nyúlnak felém,
arcuk takarva.
Köröttem szerte-szét színes kocka rengeteg,
régi vágyam teljesül:
- Építész leszek!
Csend, csalfa fény,
ülök,
csak úgy,
egyedül … jólesik a röpke magány…
csábít,
el,
máshova
-benépesül hipp-hopp a kietlen szoba.
Építek várat, házat…
nem dehogy! Inkább egy kis lakot!
Köré épül a kert, takarós kis tornácon hintaszék,
kiülök majd hallgatni az éji tücsök zenét.
Kell sok-sok ablak, nyitott ajtó,
kandalló, meghitt háló, kicsi ágy:
-LEGO ember, kicsi vágy…