Dunántúlon, sziklaszirten,
egy sas röppent fel az égbe.
Nyulat fogott, kicsi tarkát,
én csak néztem, hogyan csap rá.
Lejjebb az erdőn,
egy kicsi lejtőn,
kis mókus szaladgál
egy odvas fán.
Hegyek alatt,
lenn a völgyben
kis nyuszika a
mezőben.
Répát rágcsál,
jó nagyot,
mit a vadász
kinn hagyott.
Dombra fel és völgybe le
egy őzgida lépeget,
lelegeli a réteket,
s nézegeti a kék eget.
Róka koma a nádasban,
odament egy ugrásban,
elkapta a kicsi ludat,
nem lett tele a pocija.
Tovább ment hát, bandukolva,
látott kutyát, a fűben alva.
elillant, mint egy szellem,
vadászni sem volt már kedve.
Falu szélen,
nem is régen,
a sas szerte nézett,
s ezt látta a vidéken.