Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Meditációk

, 615 olvasás, skorpio , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Meditáció 1.

Töprengek.-- a halál milyen?
Megváltás a szenvedőnek,
de ki is a szenvedő?!
Ha Ő megpihen, és elmegy,
Lelkemből miért lesz temető?!
2004. juni.24.

Meditáció 2.

Töprengek.-- meddig is tart a szerelem?
Örökké!,- mondod, de látom nem hiszed Te sem,
hisz életed sem tart addig kedvesem.
Légy számomra az Elérhető-elérhetetlen,
s ha e játékot megőrzöd halálodig,
meglásd, szerelmem is elkísér addig.
2004. juni.28.

Meditáció 3.( ítélet )

Úgy néz ki megmenekültél
az igazság más,
...- mint amit te kerestél.
Feladtad sorsod bírád kezére
s vallottad magad bűnösnek
...- főbenjáró bűnbe
s vártad biztos tudattal,
...- elpusztításod.
De kegyelmet kaptál,
...- vagy csak haladékot?
Bírád is tudja eztán milyen sors vár
és erre nem elég büntetés a halál.
Kezedről, lábadról lekerül a vas,
de lelkedből ki törli ki azt,
hogy látod a fájdalmat, szenvedést
mit bolond ábránddal okoztál,
bűnöddel magad maradsz most már.
S vajon az ítélet nem lesz-e kegyetlenebb,
mit magad hozol majd, magad felett.
2004. juli.16.

Meditáció 4.

Ha elszáll testünkből majd a lélek
s porhüvelyünket a tűz emészté meg,
s belőlünk semmi más nem marad,
csak egy marék hamu, kevés salak,
verseimben akkor is fennmarad,
Szirén-lényed, ahogy én láttalak,
az oldhatatlan vágy amivel vártalak.
S aki olvassa, irigyen gondol majd rád,
ez volna a halhatatlanság?
2004. juli.20.

Meditáció 5.
Valaminek kell lennie abban,
hogy a lélek hallhatatlan.
Vagy hiábavalóság volna minden
tapasztalatunk az evilági létben?
Mert holtáig tanul az ember,
Míg él percnyi pihenés sincs ebben.

Megtanul hinni, bízni, kérni,
gyűlölni, gyilkolni, félni,
szeretni, álmodni, remélni,
elbukni, s felállni újra.
Hitte felkészült a Nagy Útra!
Megtanult mindent mi az élethez kell!
Most élhetne igazán
...-és csak a halál jön el?
2004. juli.22.

Meditáció 6.

Hittem, a világnak vége!
Kinyújtott kezem szíved el nem érte.
S a belémart fájdalom
‘ majd elhozza önpusztításom.
De magam elszégyellve eszmélek fel,
az élet erre mit is felel?!

Mert fájdalom, mit sugall
a háborúban meggyötörtek
...-üres tekintete,
Gyilkos kórban szenvedők
...-remegő keze,
Éhínségtől felpuffadt gyermek
...-könnyező szeme,
A megkínzottak borzadó sikolya
Megerőszakolt gyermeklány iszonya!

S ha mindez fájdalom! Igazán
...-s az enyém nem.
Mit kezdjek akkor mégis
...- fel-feltörő könnyeimmel?
2004. juli.26.

Meditáció 7.

Töprengek,- hogy is lesz vége
a vágynak mi tört fel az égre
mi akarta, minden áron,
hogy két ember eggyé váljon.
Mikor kell szépen elbúcsúzni
az ajtót csendben mögötted behúzni,
pántlikát kötni minden szép emlékre
s elhinni,! most már tényleg vége.

Ha a közös ágyból kiűz
kedvesed zajos horkolása,
s nem óvó szeretettel fordítod
őt a másik oldalára.
Ha egy fárasztó nap végén
a vacsora hűlt helyén
nem közös nevetés terem,
hogy ezt elfeledtétek mindketten.
Ha a szexből, elfogy az áhítat
és magadra figyelsz már csak.
S a nagy sóhaj után, csók helyett,
rögtön cigarettáért nyúl kezed.
Ha a közösből- önös lesz
s eluralkodik az enyém
a korábbi mienk helyén,
a szeretném-ből -- akarom lesz.
S féltékenység tombol a féltés helyén.
S már észreveszed a ráncokat is,
az imádott kedves hamvas bőrén.
Hát lépj tovább, ne töprengj
ki - hol - s miért,
elmúlt! Volt! - megmenteni,
nincs is már remény.



Megjegyzés:    Elmélkedés az élet kis és nagy dolgairól.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: skorpio
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 205
Regisztrált: 0
Kereső robot: 34
Összes: 239

Page generated in 0.1541 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz