Egész éjjel csak rád gondoltam,
Körülötted forgott az agyam,
Nem tudtam miattad aludni,
Látványod nem hagyott nyugodni.
Addig-addig tűnődtem rajtad,
Hogy szinte már éreztem ajkad,
Éreztem testednek illatát,
Pinádnak édes jó zamatát.
Én átkaroltalak gyengéden,
S te rám mosolyogtál kedvesen,
Mind a ketten boldogok voltunk,
Addig dugtunk amíg csak bírtunk.
Na de várjunk csak, most mi történt?
Felkeltem, és te sehol… csak én.
Ó, de kár, mindezt csak álmodtam.
Sebaj, legalább veled voltam.