Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

RSS: összes ·

Főoldal
Irodalmi művek
Vers
Halál
Az angyali ördög avagy a káoszbéli tökéletes világ

Vers: Az angyali ördög avagy a káoszbéli tökéletes világ

2004-11-06 19:00:00, 1426 olvasás, pazsitz , 2 hozzászólás

vers, versek, halál, gyász, elmúlás, enyészet, végzet,

Felnézel napsütötte az égre,
S egy árnyalak suhan el a fénybe.
Tudod, hogy engem látsz,
De nem egy rendbontó ördögöt vársz.

A világ mocska, szenvedése,
Az emberek hiábavaló könyörgése,
Tudod, hogy a lelkemen szárad
De belőlem csak üresség árad.

Uralkodók, egyenlőtlen emberek,
Gyilkosok, ropogó fegyverek,
Tudod, hogy ez az én művem,
De érzed, nem vagyok hozzátok hűtlen.

Ördögöt látsz, aki dühödten tombol.
Pedig angyal vagyok, aki mindenre gondol.
Tudod, hogy sohasem hazudok,
Ha kell, kegyetlenül gyilkolok.

Én adok értelmet az életnek
Csak te ezt szenvedésként éled meg.
Tudod, legbelül érzed, a tökély,
Csak egy hazug és csalóka kéj.

De látom, te már várod a végzeted,
Gyenge vagy, és lezárnád az életed,
Tudom, már csak egy kis idő és véged,
Így majd Én megváltom a szenvedésed.

2003. 05. 22.

Kinyomtatom